Magyar szerkezettár

____________________

hely

1. a térnek az a része, amelyet valaki, valami elfoglal(hat) v. el szokott foglalni. ▸ földrajzi hely; a könyv helye a polcon; egy helyben topog ▸ helyben vagyunk ▸ helyből ▸ jó helyen tapogat ▸ helyén van az esze ▸ helyén van a szíve ▸ rossz helyre megy ▸ nem leli nem találja a helyét | a térnek az a része, ahol valakinek, valaminek lennie kell(ene), ahova való. ▸ a pokolban a helye; van helye a pénznek | vál v. hiv valaminek érvényes, helyes volta, jogosultsága. itt nincs helye a tréfának; helyt ad a panasznak.

2. a térnek meghatározott célra haszn. része. ▸ tűzrakó hely; félreeső hely | (széken, padon) ülőhely. feláll a helyéről; hellyel kínál valakit. | fekvőhely. | helyiség.

3. valamilyen vidék, tájék. erdős, sziklás hely. | helység. ▸ helyben | tört (jobbágy)telek.

4. felületnek vmely része. több helyen viszket a háta. | valaminek a (látható) nyoma. az ütés helye.

5. beszéd, írásmű vmely szakasza, része. az idézett helyek.

6. hiv hatóság, hivatal. illetékes helyen. | sajtó hírforrás. megbízható helyről.

7. munkahely, állás, alkalmazás. fontos helyet tölt be; ▸ helyben van megfelelő embert a megfelelő helyre!

8. (intézményes) férőhely. ösztöndíjas hely.

9. körülmény, helyzet, állapot. (egy) ültő helyében; ha az ő helyében volnék.

10. sp is sorrendnek, rangsornak vmely foka. a ii. hely; az utolsó helyre szorul. | ▸ helyre befut, bejön ▸ helyre fogad | mat többjegyű számban vmely számjegy sorrendi helyzete.

11. (nu-szerűen) ▸ helyén, helyében helyt

[?]

____________________

ó/tűzrakó

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ tűz ⊕ rak ⊕ -ó/-ő

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

tűz¹

ts (és tn) ige

1. tűvel odaerősít vhova. jelvényt tűz a blúzára.

2. ruha látható, díszítő öltésekkel ellát, ill. beszeg v. valamihez varr. a zsebkendőt tűzi.

3. <vékony tárgyat> vhova szúrva odaerősít. virágot tűz a hajába; zászlót tűz a bástyára. | <hegyes eszközre> szúrva ráhúz. nyársra tűzi a húst.

4. <célként> kijelöl, kitűz. maga elé tűz valamit. | rég <díjat, jutalmat> kitűz valamire. | ▸ műsorra tűz

5. tn <nap> égetően süt.

6. kissé durva sietősen (el)megy. tűzzünk innen!

[↔tű ]

tűz²

I. fn

1. égési folyamatnak fény- és hőjelenségben való megnyilvánulása. ▸ tűzre való

2. égő anyag. ▸ tüzet kér, ad

3. tűzeset, tűzvész. tűz volt a faluban.

4. kat <vezényszóként is:> tüzelés lőfegyverrel. | ágyútűz, puskatűz. | tűzharc. ▸ két tűz között

5. drágakő ragyogása. a gyémánt mély tüze.

6. borban: erő, zamat.

7. nép fájdalmas gyulladás v. láz. ▸ szent antal tüze

8. vál lelkesedés, szenvedély. tűzbe jött.

9. ▸ tűz! ▸ tűzbe megy érte ▸ tűzbe teszi érte a kezét ▸ más tüzénél melegszik

[ fgr ]

II. msz kissé durva

tűnés innen!

rak

ts (és tn) ige

1. <több (egynemű) tárgyat, darabos anyagot, több magatehetetlen embert> egymás után vhova tesz, helyez. | ▸ tojást, petét rak | (t. n.) <tűzre, tűzhelyre> egymás után több darab tüzelőt tesz. rakj a tűzre!

2. biz <egyetlen tárgyat, személyt> (valamire, valamibe, vhova) tesz. hova raktad a táskádat?; tisztába rakja a gyereket.

3. <több tárgyat, vmely tömeget, anyagot> valamilyen formába rendez. (betű)rendbe rak.

4. <szállítóeszközt, tartót stb. > valaminek a sorozatos belehelyezésével megtölt. rakják a hajót. | ▸ rakva van

5. anyagok, alkatrészek összeillesztésével készít, épít valamit. asztagot rak; ▸ fészket rak ▸ tüzet rak

6. <kif-ekben.> ▸ rakja a lábát ▸ rakja a táncot

7. <betűket, (írás)jeleket, színeket> egymás után ír, fest.

[?fgr ]

-ó/-ő

képző

I. a folyamatos mn-i ign képzője

1. <cselekvésnek, állapotnak mint tulajdonságnak a megnevezésére.> síró, alvó.

2. <valami rendeltetésének mint tulajdonságnak a megnevezésére.> vető[mag], fürdő[hely].

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. <személynek hivatás, foglalkozás szerint való megnevezésére.> író, szerelő. | <sportolók megnevezésére.> vívó, toronyugró. | <élőlénynek helyzete, szerepe alapján való megnevezésére.> kezdő, kórokozó.

2. <cselekvés eszközének megnevezésére.> véső. | <cselekvést, történést előidéző dolog megnevezésére.> riadó.

3. <valaminek jellemző tulajdonsága alapján való megnevezésére.> lejtő.

4. <cselekvés helyének megnevezésére.> mosdó.

5. <esemény, alkalom megnevezésére.> évzáró, esküvő.

6. hat-raggal <állapot, folyamat megnevezésére.> kihalóban [van]; termőre fordul.

7. <kif-ekben:> fontolóra vesz, gondolkodóba esik.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4